Karl Marx

A tőke
[I. könyv]

A megírás ideje: 1867.
Forrás: A tőke I., Kossuth Kiadó, 1967.
Eredeti nyelv: német
Eredeti cím: Das Kapital. Kritik der politischen Ökonomie.
Eredeti kiadás: Verlag von Otto Meissner, Hamburg, 1867.
HTML: Szabó Márk Zoltán

Tartalomjegyzék:

Első szakasz – Áru és pénz

Első fejezet — Az áru

1. Az áru két tényezője: használati érték és érték
2. Az árukban megtestesült munka kettős jellege
3. Az értékforma vagy a csereérték
A) Egyszerű, egyes vagy véletlen értékforma
1. A viszonylagos értékforma
2. Az egyenértékforma
3. Az egyszerű értékforma egészben véve B) Teljes vagy kifejlett értékforma
1. A kifejlett viszonylagos értékforma
2. A konkrét egyenértékforma
3. Teljes vagy kifejlett értékforma hiányosságai C) Általános értékforma
1. Az értékforma megváltozott jellege
2. A viszonylagos értékforma és az egyenértékforma fejlődésének kapcsolata
3. Átmenet az általános értékformából a pénzformába D) Pénzforma 4. Az áru fétisjellege és annak titka

Második fejezet — A cserefolyamat

Harmadik fejezet — A pénz vagy az áruforgalom

1. Értékmérő
2. Forgalmi eszköz
a) Az áruk átalakulása
b) A pénz forgása
c) Az érme, az értékjel 3. Pénz
a) Kincsképzés
b) Fizetési eszköz
c) Világpénz Második szakasz – A pénz átváltozása tőkévé

Negyedik fejezet — A pénz átváltozása tőkévé

1. A tőke általános formulája
2. Az általános formula ellentmondásai
3. A munka vétele és eladása Harmadik szakasz – Az abszolút értéktöbblet termelése

Ötödik fejezet — Munkafolyamat és értékesítési folyamat

1. Munkafolyamat
2. Értékesítési folyamat

Hatodik fejezet — Állandó tőke és változó tőke

Hetedik fejezet — Az értéktöbblet rátája

1. A munkaerő kizsákmányolási foka
2. A termék kifejezése a termék arányos részeiben
3. Senior „utolsó órája“
4. A töblettermék

Nyolcadik fejezet — A munkanap

1. A munkanap határai
2. Farkasétvágy a többletmunkára. Gyáros és bojár.
3. A kizsákmányolás törvényes korlátja nélkül dolgozó angol iparágak
4. Nappali és éjjeli munka. A váltási rendszer.
5. A normálmunkanapért vívott harc. Kényszertörvények a munkanap meghosszabbítására a XIV. század közepétől a XVII. század végéig.
6. A normálmunkanapért vívott harc. A munkaidő kényszertörvényekkel való korlátozása. Az angol gyári törvényhozás 1833-tól 1864-ig.
7. A normálmunkanapért vívott harc. Az angol gyári törvényhozás visszahatása más országokra.

Kilencedik fejezet — Az értéktöbblet rátája és tömege

Negyedik szakasz – A relatív értéktöbblet termelése

Tizedik fejezet — A relatív értéktöbblet fogalma

Tizenegyedik fejezet — A kooperáció

Tizenkettedik fejezet — A munka megosztása és a manufaktúra

1. A manufaktúra kettős eredete
2. A részmunkás és szerszáma
3. A manufaktúra két formája — a különnemű manufaktúra és a szerves manufaktúra
4. Munka megosztása a manufaktúrán belül és a munka megosztása a társadalmon belül
5. A manufaktúra tőkés jellege

Tizenharmadik fejezet — Gépi berendezés és nagyipar

1. A gépi berendezés fejlődése
2. A gépi berendezés által a terméknek átadott érték
3. A gépi üzem legközvetlenebb hatásai a munkára a) Pótlólagos munkaerők elsajátítása a tőke által. Női és gyermekmunka.
b) A munkanap meghosszabbítása
c) A munka intenzívebbé tétele 4. A gyár
5. Harc a munkás és a gép között
6. A kiegyenlítési elmélet a gépi berendezés által kiszorított munkásokra vonatkozóan
7. Munkások taszítása és vonzása a gépi üzem fejlődésével. A pamutipar válságai.
8. A manufaktúra, a kézművesség és az otthonmunka forradalmasítása a nagyipar által
a) A kézművességen és a munka megosztásán nyugvó kooperáció megszüntetése
b) A gyár visszahatása a manufaktúrára és az otthonmunkára
c) A modern manufaktúra
d) A modern otthonmunka
e) A modern manufaktúra és otthonmunka átmenete a nagyiparba. E forradalom meggyorsítása a gyári törvényeknek ezekre az üzemmódokra való alkalmazása által. 9. Gyári törvényhozás. (Egészség- és nevelésügyi záradékok.) Általánossá válása Angliában.
10. Nagyipar és mezőgazdaság Ötödik szakasz – Az abszolút és a relatív értéktöbblet termelése

Tizennegyedik fejezet — Abszolút és relatív értéktöbblet

Tizenötödik fejezet — A munkaerő árának és az értéktöbbletnek nagyságváltozásai

I. A munkanap nagysága és a munka intenzitása állandó (adott), a munka termelőereje változó
II. A munkanap állandó, a munka termelőereje állandó, a munka intenzitása változó
III. A munka termelőereje és intenzitása állandó, a munkanap változó
IV. Egyidejű változások a munka tartamában, termelőerejében és intenzitásában

Tizenhatodik fejezet — Különböző formulák az értéktöbblet rátájára

Hatodik szakasz – A munkabér

Tizenhetedik fejezet — A munkaerő értékének, illetve árának átváltozása munkabérré

Tizennyolcadik fejezet — Az időbér

Tizenkilencedik fejezet — A darabbér

Huszadik fejezet — A munkabérek nemzeti különbözősége

Hetedik szakasz – A tőke felhalmozási folyamata

Huszonegyedik fejezet — Egyszerű újratermelés

Huszonkettedik fejezet — Az értéktöbblet átváltoztatása tőkévé

1. Tőkés termelési folyamat bővített szinten. Az árutermelés tulajdontörvényeinek átcsapása a tőkés elsajátítás törvényeibe.
2. A politikai gazdaságtan téves felfogása a bővített újratermelésről
3. Az értéktöbbletnek tőkére és jövedelemre való megosztása. Az önmegtartóztatási elmélet.
4. Körülmények, amelyek az értéktöbblet tőkére és jövedelemre való megosztásának arányától függetlenül meghatározzák a felhalmozás terjedelmét: A munkaerő kizsákmányolásának foka — A munka termelőereje — Növekvő különbség az alkalmazott és az elfogyasztott tőke között — Az előlegezett tőke nagysága
5. Az úgynevezett munkaalap

Huszonharmadik fejezet — A tőkés felhalmozás általános törvénye

1. A munkaerő iránti kereslet növekedése a felhalmozással, a tőke változatlan összetétele esetén
2. A változó tőkerész viszonylagos csökkenése a felhalmozás és az azt kísérő koncentráció folyamán
3. Viszonylagos túlnépesség illetve ipari tartaléksereg fokozódó termelése
4. A viszonylagos túlnépesség különböző létezési formái. A tőkés felhalmozás általános törvénye.
5. A tőkés felhalmozás általános törvényének szemléltetése a) Anglia 1846–1866
b) A brit ipari munkásosztály rosszul fizetett rétegei
c) A vándornép
d) A válságok hatása a munkásosztály legjobban fizetett részére
e) A brit mezőgazdasági proletariátus
f) Írország

Huszonnegyedik fejezet — Az úgynevezett eredeti felhalmozás

1. Az eredeti felhalmozás titka
2. A falusi népesség megfosztása a földtől
3. Véres törvényhozás a kisajátítottak ellen a XV. század végétől. Törvények a munkabér leszorítására.
4. A tőkés bérlők keletkezése
5. A mezőgazdasági forradalom visszahatása az iparra. A belső piac kialakítása az ipari tőke számára
6. Az ipari tőkés keletkezése
7. A tőkés felhalmozás történelmi tendenciája

Huszonötödik fejezet — A modern gyarmatosítási elmélet

Karl Marx & Friedrich Engels Internet Archívum