Karl Marx & Frederich Engels
A Kommunista Párt kiáltványa

 

(1) (1888) Burzsoázián a modern tőkések osztálya értendő, akik a társadalmi termelési eszközök tulajdonosai és bérmunkát alkalmaznak. Proletariátuson pedig a modern bérmunkások osztálya, akik, minthogy nincsenek saját termelési eszközeik, kénytelenek eladni munkaerejüket, hogy megélhessenek. – Engels jegyzete.
(2) (1888; 1890) Azaz minden írott történet. 1847-ben a társadalom őstörténete, az a társadalmi szervezet, mely a feljegyzett történetet megelőzően létezett, jóformán ismeretlen volt. Azóta Haxthausen felfedezte az oroszországi közös földtulajdont, Maurer bebizonyította, hogy ez az a társadalmi alap, amelyből valamennyi germán törzs történelmi fejlődése kiindult, s fokozatosan kiderült, hogy Indiától Írországig mindenütt a föld közös birtoklásán alapuló faluközösségek képviselik vagy képviselték a társadalom ősi formáját. Végül Morgannek a nemzetség igazi természetére és a törzshöz való viszonyára vonatkozó, betetőző felfedezése feltárta ennek az ősi kommunista társadalomnak belső szervezetét annak tipikus formájában. Ezeknek az őseredeti közösségeknek a felbomlásával kezdődik a társadalomnak különálló és végeredményben antagonisztikus osztályokra való hasadása. Ezt a bomlási folyamatot megpróbáltam nyomon követni „A család, a magántulajdon és az állam eredete” c. könyvemben, II. kiad. Stuttgart 1886. – Engels jegyzete.
(3) (1888) Céhmester: a céh teljesjogú tagja, mester a céhen belül, nem a céh elöljárója. – Engels jegyzete.
[A] Az 1888-as angol kiadásban: ennek az osztálynak megfelelő politikai haladása
(4)(1888) „Commune” volt a neve Franciaországban a keletkező városoknak már azelőtt, hogy mint „harmadik rend” kiharcolták feudális uraiktól és gazdáiktól helyi önkormányzatukat és politikai jogaikat. Általában itt a burzsoázia gazdasági fejlődésének tipikus országául Angliát vesszük, politikai fejlődése példájául pedig Franciaországot. – (1890) Kommunának nevezték az olasz- és franciaországi városi polgárok városi közösségüket azután, hogy hűbéruraiktól megváltották vagy kicsikarták első önkormányzati jogaikat. – Engels jegyzete.
[B]Az 1888-as angol kiadásban kiegészítve: (mint Olaszországban és Németországban)
[C]Az 1888-as angol kiadásban kiegészítve: (mint Franciaországban)
[D]Az 1872-es és az azt követő kiadásokban az a polgári civilizáció és szók kimaradtak.
[E]Az 1888-as angol kiadásban: tömege helyett: terhe
[F]Az 1888-as angol kiadásban az és a gyermek- szók kimaradtak.
[G]Az 1888-as angol kiadásban kiegészítve: fokozatosan[H]Az 1888-as angol kiadásban kiegészítve: (szakszervezeteket)
[I]Az 1888-as angol kiadásban: a politikai és általános műveltség elemeit
[J]Az 1888-as angol kiadásban: felvilágosodás és haladás új elemeinek
[K]Az 1888-as angol kiadásban: szektás
[L]Az 1888-as angol kiadásban: leghaladóbb és leghatározottabb
[M]Az 1888-as angol kiadásban: a kisebbség a többséget
[N] Az 1888-as angol kiadásban: amellyel a jelenlegi termelési módotokból és tulajdonformátokból fakadó társadalmi formákat
[O] Az 1888-as angol kiadásban: a nemzet vezető osztályává
[P]Az 1872-es és az azt követő kiadásokban: lelkiismeret [Gewissen] helyett: tudás [Wissen]
[Q]Az 1888-as angol kiadásban: felülmúlják önmagukat, a régi társadalmi rendbe való további beavatkozásokat tesznek szükségessé
[R]Az 1872-es és az azt követő kiadásokban: különbség
[S]Az 1888-as angol kiadásban kiegészítve: a népességnek az egész országban való egyenletesebb elosztása révén
[T]Az 1872-es és az azt követő kiadásokban: egyáltalában az osztályoknak a létfeltételeit helyett: létfeltételeit, egyáltalában az osztályokat - Szerk.
[U](1888) Nem az 1660-1689-es angol restauráció, hanem az 1814-1830-as francia restauráció.
[V]Az 1888-as angol kiadásban: az ipar fájáról lehullott aranyalmákat
(5) (1888) Ez főképp Németországra vonatkozik, ahol a földbirtokos arisztokrácia és a junkerek birtokaik nagy részét saját számlájukra, intézőikkel műveltetik meg, és ezen felül répacukrot gyártanak és burgonyaszeszt főznek nagy mennyiségben. A gazdagabb angol arisztokraták még nem jutottak el idáig, de azok is tudják, hogyan kárpótolhatják magukat földjáradékuk csökkentéséért azzal, hogy nevüket odakölcsönzik többé-kevésbé kétes részvénytársaságok alapítóinak. – Engels jegyzete.
[W]Az 1848-as kiadásokban sajtóhiba: mai [heutig]; a Hirschfeld-féle kiadásban: szent [heilig]. Az 1872-es és az azt követő kiadásokban: keresztény
[X]Az 1888-as angol kiadásban az utolsó mondat helyett: Végül, amikor a kérlelhetetlen történelmi tények eloszlatták az önáltatás minden kábító hatását, a szocializmusnak ez a formája nyomorult csömörbe fulladt.
[Y]Az 1872-es és az azt követő kiadásokban az Az igazi társadalomról szók kimaradtak. Az 1888-as angol kiadásban az egész mondat kimaradt.
[Z]Az 1888-as angol kiadásban: pénz gazdasági funkcióinak
[AA]A Hirschfeld-féle kiadásban: megdolgozták [bearbeiteten] helyett: megválaszolták [beantworteten]
(6) (1890) Az 1848-as forradalmi vihar az egész mocskos irányzatot elsöpörte és képviselőinek elvette a kedvét attól, hogy továbbra is szocializmusban utazzanak. Ennek az irányzatnak fő képviselője és klasszikus típusa Karl Grün úr. – Engels jegyzete.
(7) (1888) Falansztereknek hívták a Charles Fourier tervezte szocialista kolóniákat; Ikáriának nevezte Cabet a maga Utópiáját, majd később az általa létesített amerikai kommunista kolóniát. – (1890) Home-kolóniáknak (anyaországon belüli kolóniáknak) nevezte Owen a maga kommunista mintatársaságait. Falansztereknek a Fourier által tervbe vett társadalmi palotákat nevezték. Ikária volt a neve annak az utopikus képzeltbeli országnak,, amelynek kommunista intézményeit Cabet vázolta fel. – Engels jegyzete.
(8)(1888) Akkoriban ezt a pártot a parlamentben Ledru-Rollin, az irodalomban Louis Blanc, a napisajtóban a „La Réforme” képviselte. A szocialista-demokrata név a névnek ezeknél a feltalálóinál a demokrata vagy köztársasági párt többé-kevésbé szocialista színezetű szekcióját jelentette. – (1890) Az akkoriban magát szocialista-demokratának nevező francia párt az volt, amelyet a politikában Ledru-Rollin, az irodalomban Louis Blanc képviselt; annyira különbözött tehát a mai német szociáldemokráciától, mint ég a földtől. – Engels jegyzete.